2006. július 12. Szerda

Felkeltem, letisztítottam az arcomat, zuhanyoltam, kajáltam, és most itt ülök, a szobámban. Megnéztem az e-mail postámat, és a húgom vőlegénye írt egy levelet. „>> Kedves <Szerintem te sosem leszel igazán önálló! Nem vagy rá képes! Nem érted?! Te tök bohém vagy, és úgy gondolkozol, hogy vagy elmész-e az állásinterjúra, vagy ha nem lesz kedved, akkor nem! És nem tudsz alkalmazkodni sem! És nem fogod megkapni az állást csak azért, mert fekete, tépett hajad van. Na, ennyit rólad…
Pá!
Zoli” Én pedig olyat visszaírtam, hogy le fog esni az álla.

 „Tudom, hogy bohém vagyok, és csak sajnálni tudlak, hogy emiatt lenézel. Bocs, de én nem akarok olyan lenni, mint te, magyarul egy olyan segg, aki mindenkit sérteget, aki nem ért vele egyet, vagy egyszerűen MÁS! Tök szánalom vagy!

És már önálló vagyok! Hülyegyerek. Sose nősz már fel?! Jézusom… Ilyen levelet írni egy nőnek! Téged meg mire tanított anyuci?

Amúgy nagyon trendi a hajam és legalább nem mázolom szőkére! És ez a természetes színe!

Csak azért mondod, mert nekem jól áll ez a fazon, másoknak meg nem.

Csaó. Majd megnézem, mekkorát fogsz tanyázni az oltár előtt. Alig várom!

Kinga”

Amúgy nem szoktam ilyen bunkóságokat írni, de ez már nagyon kikívánkozott belőlem, mert Zoli tényleg lenézi a bohémeket meg a más embereket. A másságuk miatt! Szerintem ez tök szánalmas…

Nem tudom, mit eszik a húgom egy ilyen egoistán. De ha neki bejön, akkor áldásom az ifjú párra.

Na, most futok az interjúra. Kíváncsi leszek Zoli (ki kéne találni valami vicces jelzőt rá, hogy ne kelljen a rendes nevét írnom =)) reakciójára, amikor majd vígan mesélem a lagziban, milyen király állást szereztem. Ha egyáltalán megkapom…

Na, most megyek interjúvoltatni magamat. Remélem, ide már felvesznek.

                                           Délután 6 óra (vagy este?)

Hát, én úgy érzem, ez az állás már az enyém. A nap fénypontja, hogy kaptam egy újabb levelet… „Kinga! Nem vagyok rád kíváncsi! Amúgy sikerült már kezdened valamit magaddal? Vagy még mindig a híd alatt alszol?” hát ez kész!

„na ide figyelj, bájgúnár. Én se vagyok kíváncsi a gyerekes csipkelődésedre. Amúgy van egy akkora lakásom, hogy egy négygyerekes család simán elférne itt. Kocsim még nincs, de egy frankó állásom az van. Stewardess vagyok. És egy bazi nagy ágyban alszom, nem a híd alatt. „ és nem is hazudtam.

Na, remélem, most már leszáll rólam.

Amúgy szerintem az életrajzom hatotta meg őket, meg a tudományom.

„1981 8. 20-án születtem, Namíbiában. A családomban mindenki magyar anyanyelvű, de 5 éves koromig Namíbiában éltünk. Ott megismertem az állatokat, nagyon jól bánok velük.

Namíbiából Magyarországra, Sopronba költöztünk. Ott jártam iskolába.

Főiskolára Velencében jártam.

A spanyolt, a németet, az angolt és az olaszt és a görögöt folyékonyan beszélem.

Jogi diplomám van.”

Hát, kicsit zűrzavaros, de remélem, tetszett nekik. Mondjuk ez csak egy kicsi részlet, de ez a kedvencem =)

Nos, mára ennyi. Holnap majd rövidebb leszek. Vagy nem? Hiszen holnap kapok értesítést, felvettek-e, vagy sem.

Már fél hét van, megyek zuhanyozni és enni, aztán elmegyek aludni. Végre emberi időpontban hajtom álomra a fejecskémet! =)

Puszi!